Kire hasonlít ez a gyerek??

A Pozitív Fegyelmezés az adleri pszichológián alapszik: abból indulunk ki, hogy minden embernek szüksége van a másokhoz való kapcsolódásra és arra, hogy értékesnek, fontosnak érezhesse magát. Ilyen körülmények között virágzik, fejlődik, kiteljesedik és megvalósítja önmagát.

„Minden ember egy megismételhetetlen csoda, a hozzá vezető útnak is csodának kell lennie!”

Erich Fromm pszichológis, filozófus

A bizalom olyan erőt ad, amelytől képesek leszünk megfelelni a kihívásoknak, megerősödve kilépni krízisekből és újszerű megoldásokat találni a problémákra. A bizalom maga a légkör, amelyben egyáltalán lehetséges a változás és a növekedés. A Pozitív Fegyelmezés pedig segít tudatosan tervezni, legjobbat kinézni valakiből – és képessé tenni rá! Működő eszközöket ad a kezünkbe, hogy a gyermekünkkel közös utunk békés, tiszteletteljes és örömteli legyen, és oda vezessen, ahol a csodák megvalósulnak.

Ez az út nem a gyerekünkkel kezdődik! A folyamat már a saját gyermekkorunkban veszi kezdetét, majd folytatódik önneveléssel, a bennünk megszülető bizalommal és megbízhatósággal.

Mikor nem működik a nevelés?

Amikor hiányzik a bizalompedagógia.

Három alappilléren nyugszik a bizalmi légkör: őszinte odaadáson és érdeklődésen, tiszteleten a másik személy iránt, és megingathatatlan bizalomban az ő értéke és fontossága iránt.

Ha ezek a pillérek hiányoznak, kétséges a nevelésünk eredménye, és megeshet, hogy éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit látni szeretnénk.

A Pozitív Fegyelmezés a békés, megtartó kapcsolatokról szól. Hogyan tudjuk valakiből az ő legjavát kinézni és képessé is tenni rá? Csak néhány az eszközök tárházából: közös megoldáskereséssel, bátorítással, őszinte érdeklődéssel, felelősség átruházással, kitüntetett figyelemmel, megértéssel, a hibák és hiányosságok lehetőségként való megközelítésével.

A következő 1O pont Laurie Prusso (a gyermeki fejlődéstan professzora, okleveles Pozitív Fegyelmezés tréner és Szülő Coach) előadása alapján foglalja össze a békés, bizalomteljes légkör legfőbb eszközeit:

A szokásaink és hitrendszerünk elmélyülése az események és tapasztalások körforgásában történik, egészen aprócska kortól.

KÉNE / NEM KÉNE

Mit gondolsz, mit vársz el?

Találj néhány dolgot, amit szerinted a gyerek (vagy felnőtt) kéne tegyen, és amit nagyon nem kéne tegyen.

Sorakoztasd fel őket:

KÉNE:

NEM KÉNE:

Valami ilyesmi a listád?

• Tiszteletteljesen kéne beszéljen
• Nem kéne feleseljen
• Meg kéne tegye, amire kérem
• Nem kéne lopjon
• Figyelmes kéne legyen
• Nem kéne verekedjen
• Tisztán kéne tartsa a szobáját
• Nem kéne kiabáljon
• Be kéne tartsa a szavát
• Nem kéne fájdalmat okozzon másnak
• Megértő kéne legyen
• Nem kéne követelőzzön

Mit tehetünk tehát, hogy kézbe vegyük az otthon hangulatát, a kapcsolataink minőségét és a nevelés sikerét?

1. Értsd meg saját magad. Ismerd meg, mi és miért vezérel, mik a céljaid és mik a gyenge pontjaid.

Az elvárásaid és a valóság közötti különbségben rejlik a stresszed, haragod, tehetetlenséged és csalódottságod. Foglalkozz a magad dolgával, amit te megtehetsz. Elvárod a viselkedést? Tegyél inkább érte, ha lehet.

2. Előbb értsd meg, utána várd, hogy megértsen.

Mindenki a kapcsolódásra és a fontosságtudat érzésére vágyik. Ha a gyerek és a felnőtt is mérges, a legjobb, amit először tehetünk, hogy visszanyerjük a belső kontrollt (megnyugszunk) és megpróbáljuk megérteni a gyerek nézőpontját.  

3. Hallgasd meg.

Két füled és egy szád van. Hallgass hát velük kétszer annyit, mint amennyit beszélsz!

4. Lélegezz. Számolj.

Megnyugtat, összeszedheted magad a darabjaidból, felállhatsz és elkezdhetsz tisztán gondolkodni.

5. Vedd észre, hogy NEM RÓLAD SZÓL!

Légy hát őszintén odaadó és kedves, bízz meg a folyamatban, és ellenállj a kísértésnek, hogy ítélkezz a gyermeked fölött.

6. Tükrözd vissza, amit megértettél.

Tükrözd vissza, mit értettél abból, amit mondani szeretne neked, amit vélhetően érez. Addig folytasd a reflektálást, ameddig valóban megértve ézi majd magát, vagy pontosítja amit mondani akar, amit érez.

7. Mindenkinek van egy története.

Emlékezz rá, hogy mindenkinek van egy saját története, saját nézőpontja. Amikor megismerjük az egymásét, akkor kezdünk igazán törődni egymással. Fedezd fel, mi történt a gyerekkel, mit próbált tenni, és mit gondol a helyzetről most.

8. Kérdezz inkább a kijelentések helyett.

A változás ott kezdődik, amikor a megmondások helyét átveszik az érdeklődő kérdések: Mit gondolsz erről? Mit tehetnél most? Mi segíthet most neked? Azon gondolkodom, miként / hogyan / mikor …. ?

Próbáljuk nyitva tartani a kérdéseinket, hogy gondolkodásra sarkalljanak. Ne tudjon rá IGEN / NEM választ adni. Próbáljuk kerülni a “MIÉRT?” típusú kérdéseket.

9. Bocsáss meg.

Mindenki jót akar kihozni a helyzetéből azokkal az eszközökkel, amelyek éppen a rendelkezésére állnak az adott időben. Tervezzük bele az életünkbe és a fejlődésünkbe a hibákat is, amelyeket a gyermek és mi magunk is elkövetünk. A hibák és kudarcok a tanulás és kapcsolatépítés szükséges mérföldkövei, ne akarjuk a szőnyeg alá söpörni őket. Nem az a menő, akinek elsőre sikerül, hanem az, aki nem adja fel és tudja élvezni a folyamatot is.

10. Frissítsd fel magad olykor.

Nem tudsz olyasmit nyújtani, amivel nem rendelkezel. Ezért néha jót tesz egy kis frissítés:

• Önreflexió
• Újrahangolódás
• Elköteleződés újra és újra
• Megújulás

“Nem szeretsz igazán valakit, ha a puszta gondolata is, hogy fájdalmat okozz neki össze nem töri a szíved. Ameddig az hajt minket, hogy igazunk legyen, hogy a mi utunkat járják, vagy hibáztatunk és ítélkezünk, ameddig készek vagyunk fájdalmat okozni másnak, azért, hogy megkapjuk, amit akarunk, nem segítjük elő a nyugodt, bizalomteljes, építő légkört magunk körül.”

Laurie Prusso

“Mindenki meg szeretné változtatni a világot, de senki sem gondol arra, hogy ő maga megváltozzon.”

Leo Tolstoy

„Nem azért szeretsz engem, mert erős vagyok,

hanem azért, hogy erős legyek.

Nem azért szeretsz, mert szent vagyok,

hanem, hogy szent legyek.

Nem azért szeretsz engem, mert tiszta vagyok,

hanem, hogy tiszta legyek.

Nem azért szeretsz engem, mert szabad vagyok az ösztöneimtől,

hanem, hogy szabad legyek…”

Joseph Kentenich

Add ajándékba a gyermekeidnek az őszinte rácsodálkozás képességét, a kedvesség érintését és a megértő szívet. Fejleszthető. Gyakorolható.

Olvasnivaló a bizalompedagógiáról magyarul

Régebbi cikkek: