A drámapedagógiával varázsoló –Rusz Csilla Mária nagyváradi tanítónő „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjat kapott

A drámapedagógiával varázsoló –Rusz Csilla Mária nagyváradi tanítónő „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjat kapott

Péntek este, a Budapesti Nemzeti Tehetség Program gáláján adták át a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” elismeréseket. Idén huszonöt, anyaországban és határon túl dolgozó pedagógust és mentort tettek méltóvá a díjra – közöttük Rusz Csilla Máriát, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola tanítóját és drámapedagógusát, akit közel négy évtizedes, fáradhatatlan tehetséggondozó munkájáért tüntettek ki. Ebben az évben 383 érvényes jelölés közül választott nyerteseket a pályázati bizottság.

„Meg kell tanulnunk gyermekeink szívével látni”

Rusz Csilla tanító néni hitvallása szakmai alázatot, emberséget és a valódi értékeinkért való küzdést hírdet: a gyermekeink a szívükön keresztül, kapcsolataikon keresztül, játékon keresztül tanulnak.

A mindennapi erőfeszítés mögött

A „Bonis Bona” díj minimum öt év kiemelkedő tehetséggondozó munkát honorál – Rusz Csilla esetében azonban ez több mint harminc esztendőt jelent. Módszertana és odaadása nemcsak saját osztályának hoztak sikereket, hanem az egész erdélyi és határon túli pedagógusközösséget inspirálták.



Már a kilencvenes évek elején megalapította a Nagyváradi Drámaműhelyt, amely országos rendezvények sorával bizonyította be, hogy a drámapedagógia nem csupán művészeti eszköz, hanem önbizalomépítő, közösségformáló, ismeretépítő és jellemformáló oktató eszköz.
Diákjai „Huncutkák” néven szerepelnek, és rendszeresen arany minősítéseket visznek haza a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozókról. A dráma eszközeivel azonban minden órán lehetőséget kapnak tehetségük kibontakoztatására – akár a tudományok terén is.

Noha a reflektorfény most őt érte, ő továbbra is a kulisszák mögött, a gyermekek között érzi magát otthon: ott, ahol a „gyerekek szemében fellobban az alkotás öröme”.


A nagyváradi tanítónő díja nem csupán személyes elismerés – az egész erdélyi és partiumi magyar oktatás számára is üzenet:

a gyermekekbe vetett hit, az élményalapú tanulás és a közösségépítés a jövő iskolájának alapkövei. A képernyők világában fontosabb ez az üzenet, mint valaha. Rusz Csilla munkája pedig élő bizonyíték rá, hogy a dráma nem csupán művészeti ág, hanem a nevelés egyik legerősebb katalizátora. Büszkék vagyunk rá, és minden odaadó pedagógusunkra, akik értékeket közvetítenek, példát mutatnak és tehetséget gondoznak.

Kívánunk neki és tanítványainak további ragyogó játék-pillanatokat – hiszen, ahogy ő mondja: „A játékban nincs rangsor, csak lelkesedés és egymásra figyelés.”

Szerző: Bruncsák Anna, Pozitív Fegyelmezés szülőoktató, büszke és hálás édesanya, hogy két gyermeke is élvezhette a „Huncutkák” örömét.

Pozitív Fegyelmezés Haladóknak

Pozitív Fegyelmezés Haladóknak

Folytonos gyakorlási és tanulási lehetőség azok számára, akik az alaptréning után kedvet kaptak a Pozitív Fegyelmezéshez.

Ahogy megszoktuk Dr. Jane Nelsen és Dr. Lynn Lot programját, továbbra is drámatechnikákra építve dolgozunk. A gyakorlatok célja a megértés, átélés, átkeretezés és elmélyítés, hogy ezután könnyen beépülhessen egy-egy új készség, és rutinná váljon.

A megszokott technikákat kiegészítjük új, ÖNMŰKÖDŐ ELEMEKKEL. Azért “önműködő”, mert a puszta jelenlét a csoportban, és a tevékenységek követése is hatással lesz a szülői hétköznapjaidra, változni fog a viselkedésed, ettől pedig az egész család viselkedése. Akkor is, ha olykor nincs időd aktívan részt venni a munkában.

A célunk az, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk méghozzá a legkevesebb erőfeszítéssel: ezért most nem a kitartásra és az elszántságra tesszük a hangsúlyt, hanem az okos tervezésre és a hatékony viselkedéspszichológiára.
Hogyan? (Zárt Facebook Csoportban folyik a munka 2O22 októbere óta!)

Hetente egyszer találkozunk egy közös LIVE-online csetre – szerdánként este 9 és 1O óra között, amikor a lurkók remélhetőleg már nyugovóra tértek, és mi is lazítanánk egy kicsit. Ilyenkor beszélgetünk egy kijelölt nevelési problémakörről, a végén szórakozunk egy megoldókörrel. A heti összeröffenések célja valóban az ellazulás lesz szülőként. Ne számíts megfeszített munkára és figyelemre. Előadásokra se számíts.  Szerda este kilenckor csak hátradőlünk és mesélünk.

Kéthavonta szervezünk egy személyes találkozót az addig elért eredmények és nehézségek köré. Ezek a találkozók követni fogják a PF tréningek menetét, és személyes találkozást biztosítanak.

A csoportban heti önálló gyakorlatok is kísérni fogják a munkánkat. Ezek nem hosszabbak, mint két perc, és arra szolgálnak, hogy a saját helytelen viselkedésünkkel kezdeni tudjunk valamit. Dr Jane Nelsen összeállított nekünk egy hatékonyan működő munkafüzetet, amit modernizáltam számunkra, hogy könnyebben és gyorsabban dolgozhassunk vele online.

Hogyan csatlakozhatok?

Együttalvás

Együttalvás

Mert azt mesélitek, hogy sok fórumon most is port kavar.

A legjobb megoldást csakis te hozhatod meg a pároddal együtt, semmiképpen sem a fórumok kommentelői. Az, hogy ti hogyan pihentek a legjobban, senki másra nem tartozik.

Az sem, hogy hol és mikor kaptok kedvet intim együttléthez, és hogyan ápoljátok a kapcsolatotokat.

Végképp nem másokra tartozik.

A tájékozott döntés segít:

Minden egyes gyermekek egészségével foglalkozó szervezet kijelenti, hogy az újszülött egy légtérben, minél közelebb a szüleihez aludjon annak érdekében, hogy a hirtelen bölcsőhalál esélye számottevően csökkenjen, a hosszútávú szoptatás esélye növekedjen, és a baba testi és lelki fejlődése optimális maradhasson. Egy légtér tehát, optimális esetben legalább 2-3 éves korig fontos!

Az Amerikai Szoptatási Szövetség, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet, a La Leche Liga, olyan neves szervezetek, amelyek támogatják az együttalvást az anyák és a gyermekek egészségét vizsgáló tudományos kutatások alapján. Az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetségének (AAP) bölcsőhalállal foglalkozó albizottsága szerint elegendő, ha szorosan egy légtérben alszik a baba a bölcsőhalál elkerülése szempontjából.

Az ősbabák csak úgy maradhattak életben, ha a szüleik éjjel velük aludtak. Vajon létezett elkényeztetett ősember? Erre az ösztönös éjszakai gondoskodásra a szülők 9O%-a rájön, de titokban, félve és szégyenérzettel teszik. Mert a jelen pillanatban még mindig az a káros társadalmi viselkedésforma uralkodik körülöttünk, hogy megszégyeníthetünk, uszíthatunk, kibeszélhetünk, beleszólhatunk, bírálhatjuk, megbélyegezhetünk bárkit, aki másképp él, mint mi. Még akkor is, ha ezek a szülők a biológiai kódolt normát érzik és követik. Az embergyerek kódolt szükséglete, hogy érezze a bőrödet, érezze a szívverésed, a szuszogásod, a mozgásod. Ez teremt benne biztonságot és nyugalmat. Ez segít szabályozni önmagát. Ha a testközelség lehetősége megvan, akkor oxitocin hormon szabadul fel (babában és szülőben egyaránt), ami segíti az ellazulást, a relaxált alvást, amely közben a szervezet az épülésre tud fókuszálni. Ez a „bújjunk össze és biztonságban vagyunk” érzés.

Ha a testközelség lehetősége nincs meg, akkor magas marad a stresszhormonszint a baba szervezetében, amely órákon át fenn is marad – alvás közben is. A szervezet kevesebb energiát tud a növekedésre, fejlődésre fordítani, mert értelmeznie kell a hormonok üzenetét a „készenléti állapotra”.

Dr. James McKenna, a Notre Dame Egyetem antropológusa – az Anya-Gyermek Alváskutató Laboratórium vezetője –  azt a felfedezést tette, hogy a szoptató anya és csecsemője alvás közben különösen érzékenyen reagál egymás jelzéseire, ez pedig meggátolja, hogy az anya ráfeküdjön a babára. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy az apa érzékenysége is számottevően nő, és ő sem fekszik rá a csecsemőre. Bámulatos a szülői védelmezői ösztön.

A biztonságos együttalvás az UNICEF és WHO közös ajánlása alapján:

  • A csecsemő aludjon a hátán, szilárd, tiszta felületen, füstmentes helyen, könnyű takaró alatt / vagy takaró nélkül, hogy a feje ne kerülhessen a takaró alá.
  • Az ágyban ne legyenek plüss állatok és párnák a baba körül, és a csecsemő soha ne aludjon párnán.
  • Ne legyen báránybőr vagy más bolyhos anyag az ágyban, és ne használjunk babzsákmatracot, sem vízágyat. A matrac szorosan illeszkedjen az ágykeretbe. A csecsemő se egyedül, se felnőttel együtt, soha ne aludjon heverőn vagy kanapén, ahol arccal becsúszhat a résekbe, vagy a kanapé támlájához szorulhat.
  • Nyugtató, gyógyszerek, drogok vagy alkohol hatása alatt álló személy, vagy aki szélsőségesen nehezen ébreszthető (pl. kimerült), ne aludjon egy felületen a csecsemővel.
  • A tápszerrel táplált kisbaba inkább aludjon az édesanya mellett külön felületen (pl. babaöböl)
  • Ha valaki nagyon túlsúlyos, annyira, hogy nem érzékeli biztosan a testhatárait és hogy milyen közel van a kisbaba, jobb, ha külön felületen altatja a babát maga mellett.
  • Ha a családi ágyat választjuk, fontos, hogy mindkét szülő egyetértsen ezzel a döntéssel, és jól érezze magát ebben a helyzetben.
  • Egyévesnél fiatalabb csecsemő ne aludjon együtt más gyermekekkel (testvérekkel).
  • Ha az anyának nagyon hosszú haja van, kösse fel, nehogy a haja a csecsemő nyaka köré tekeredjen.
  • Ha a szülők valamelyike dohányos, akkor érdemes inkább a babaöblöt választani.

Tévhitek:

  • „Ráfekszel.” Nem fekszel rá, ha betartod a biztonsági előírásokat. Lásd Dr. James McKenna évtizedekig tartó kutatásait.
  • „Nem tudod majd kitenni az ágyadból.” Ki tudod tenni az ágyadból, ha ráérzel a fiziológiai érettségére, amikor az agyfejlődése képessé teszi őt az önmegnyugtatásra és visszaalvásra éjjel. Ez rendszerint 2-3 éves kor körül már megy neki, és akkor fokozatos gyakorlás mellett átkerülhet saját ágyba. Fontos, hogy az esti elalvás ne hatalmi harc legyen, hanem közös megyegyezés, elcsendesedés, megnyugtató és vidám rutin és rituálé. Itt jön a képbe a POZITÍV FEGYELMEZÉS. És itt lesz fontos, hogy képezd magad és bővítsd a szülői eszköztárad. (https://www.facebook.com/groups/284945406276445)
  • „Elkényezteted.” „Elrontod.” Az ovis önállósági kutatások nem erről árulkodnak. Sőt. A kutatások szerint azok a gyerekek önállóbbak és magabiztosabbak, akik szorosan tudtak kötődni a szüleikhez az első években (lásd. kötődéselmélet, szükséglet szerinti szoptatás és gondoskodás). A természeti népek a mai napig együtt alszanak a gyermekeikkel. Olvastál már elkényeztetett busmanról?
  • „Tönkremegy a házasságod”. Amikor friss szülőkkel, vagy jövendő szülőkkel beszélgetünk, kiderül, hogy ez általános riogatás a környezet részéről. Érdekes, mennyire érdekli az embereket mások hálószobája, és érdekes, mennyire kötik a házaséletet egy ágyhoz. Mindig meg tudunk egyezni, hogy valójában nem attól gyengül egy házasság, hogy hol alszik a baba, hanem az együttműködés, a kommunikáció, a közös megoldások hiányától. Egy kisbabáról való gondoskodás kemény próbatétel, mind egyéni, mint csapatjátékban kihívás. Hatalmasat nő tőle a kapcsolat, ha össze tudunk dolgozni.
  • Gyerekszoba az önállóságért. Hjaj. A gyerekszoba létezése csupán néhány évtizedre tekint vissza egyáltalán. Addig nem lettek önállóak az emberek? A gyerekek körülöttünk szeretnek lenni, ott érzik magukat jól, ahol mi tevékenykedünk, akkor szívják magukba a készségeiket és tudásaikat, ha ott lehetnek, ahol más emberek.

Források:

Co-sleeping and SIDS: A Guide for Health Professionals

Útmutató a biztonságos együttalváshoz

https://szoptatas.info/kategoria/alvas_ejszakai_szoptatas?page=1

Mit jelent számodra a kontroll? Mit jelent számodra az engedékenység?

Mit jelent számodra a kontroll? Mit jelent számodra az engedékenység?
Túlzott kontroll alkalmazása esetén a gyerek egy „külső kontrollponttól” függenek. Ilyenkor a felnőtt felelőssége lesz, hogy folyamatosan felügyelje a gyerek viselkedését.
A túlzott kontroll szülők és tanárok által használt legkedveltebb formája a jutalmazás és büntetés rendszere. Ennek a rendszernek az alkalmazása esetén a felnőtteknek „rajta kell kapniuk” a gyerekeket, amint épp jól viselkednek, hogy megjutalmazhassák őket, s ugyanígy „rajta kell kapniuk” őket, amint épp rosszul viselkednek, hogy kiporciózhassák a „megérdemelt” büntetést. Ki itt a felelős? Nyilvánvalóan a felnőtt; tehát mi történik, amikor a felnőtt nincs éppen jelen? A gyerekek nem tanulnak meg felelősséget vállalni a saját viselkedésükért.
Érdekes, hogy a kontrolláló felnőttek milyen gyakran panaszkodnak a gyerekek felelőtlenségére, és közben nem veszik észre, hogy ők maguk azok, akik felelőtlenné nevelik őket.
Az engedékenység szintén felelőtlenségre tanít – ebben a helyzetben sem a felnőttek, sem a gyerekek nem vállalnak felelősséget.
A pozitív fegyelmezés egyik legfontosabb alapgondolata, amelyet meg kell értenünk, az, hogy a gyerekek sokkal szívesebben követnek olyan szabályokat, amelyek lefektetésében ők maguk is résztvettek. Így egészséges önképpel rendelkező, hatékony döntéshozókká válnak, miközben megtanulják, miképpen válhatnak egy család, egy osztályközösség, valamint a társadalom hasznos és közreműködő tagjaivá.
Jane Nelsen, Ed. D. POZITÍV FEGYELMEZÉS

A pozitív fegyelmezés lényege, hogy kedvesen és keretekkel neveljünk.

A háromalkalmas alapképzés ennek mikéntjébe nyújt gyakorlati betekintést és gyakorlási lehetőséget.

CSATLAKOZZ

ZÁRT FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ

A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság állásfoglalása az egészséges, érett újszülöttek szoptatása előtti, rutinszerű mell lemosás és fertőtlenítés szükségtelenségéről

Nagyon sok édesanya azt a tanácsot kapja várandósan, hogy a melleit “készítse elő” a szoptatásra durva törölközővel való dörzsöléssel. Ez a javaslat tévhiten alapszik, káros, sőt veszélyes a mellbimbó épségére, és egészségére nézve.

Szülés után további tévhiten alapuló utasításként hallja az anyuka, hogy mossa le, vagy fertőtlenítse a melleit minden szoptatás előtt. A következő hivatalos ajánlásból kiderül, miért ne tegyük ezt, miért káros, sőt veszélyes!

A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság állásfoglalása az
egészséges, érett újszülöttek szoptatása előtti, rutinszerű mell
lemosás és fertőtlenítés szükségtelenségéről

 

Az újszülött alvása: kellymom interjúja Elizabeth Pantleyvel

Az újszülött alvása: kellymom interjúja Elizabeth Pantleyvel

Mi a kisbabás szülők első számú problémája? Az alvás!

Ha kaptál már hideget, és meleget is a kisbabád altatását, és a kimerültségedet illetően, de szeretéd megismerni egy olyan négygyermekes édesanya tapasztalatait, aki évek óta segíti a kialvatlan szülőket, a kisbabák alvásáról írt könyvsorozata pedig bestseller lett világszerte, akkor érdemes elolvasnod Elizabeth Pantley javaslatait a kellymom oldalán.

Elizabeth Pantley a negyedik gyermeke születése után kezdte mélyebben kutatni az újszülöttek alvását. Kisfia egy év után is sokszor ébredt éjjelente, ő maga pedig úgy érezte, hogy a végső ereje is fogytán van a három nagyobb gyerek, és az írói embíciói mellett. A környezete két lehetőséget kínált, vagy beletörődik, vagy sírni hagyja a babát. Az “alvásra idomítást”, és a módszeres sírni hagyást kizárta, mint megodlást, hiszen ezeknek a kisbaba fejlődésére gyakorlot negatív hatásai már széleskörben ismertek, és tudományosan megalapozottak. Ugyanakkor kételkedett benne, hogy valóban nincs más lehetőség, csak beletörődni a kimerülésbe. Olyan lehetőségeket keresett, amely anyának és babának egyaránt több pihenést biztosít, miközben tiszteletben tartja a kisbaba természetes szükségleteit, és kizárja a sírni hagyást.

A tudományos kutakodás mellett Elizabeth olyan szülőket vont be tesztalanynak, akik babái notórius ébredők voltak.  Így született meg tíz évvel ezelőtt a Békés álom- könnyek nélkül koncepció, és könyv.

Elizabeth felhívja a figyelmet, hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy a felnőttek nagyon sokféleképpen alszanak, ahogy a babák is. A felnőttek is sokszor felébrednek éjszaka, ám a legtöbbször ezeket az ébredéseket észre sem vesszük, megfordulunk, vagy betakarózunk, megigazítjuk a párnát, és alszunk tovább. A babák még nem képesek egyedül visszaaludni. Több tényező befolyásolja a babák éjszakai alvását, és nagyon tág a normális újszülött alvás fogalma, ugyanakkor van mégis néhány szempont, amit érdemes szem előtt tartani: a kisbabák alvási ciklusai sokkal rövidebbek a felnőttekénél, illetve ha a baba nem jut elegendő lehőséghez, hogy szundikáljon, aludjon, akkor túlpörög, és még nehezebb lesz számára az elalvás. A legtrükkösebb feladat megtalálni azt a rövid lehetőséget a baba jelzései alapján, amikor ő hajlandó elaludni, és még nem túl fáradt a könnyű elalváshoz.

A leggyakoribb kérdés, amire minden szülő keresi a választ: mikor fogja átaludni a gyerek az éjszakát?

A legnagyobb probléma a szerző szerint az a tévhit, hogy a baba néhány hónapos kora után egyedül kéne elaludjon, és át kéne aludja az éjszakákat. Néha valóban találkozhatunk olyan babával, aki három-négy hónaposan elkezdi átaludni az éjszakát (az más kérdés, hogy ugyanez a jól alvó baba hét hónaposan ismét ébredni kezd fejlődési ugrások következtében). Vannak ilyen babák is, de a legtöbb kisbaba nem ilyen. Az alvási szokásoknak és az egyedül elalvás képességének biológiai alapjai vannak. Az újszülöttek alvása éretlen. Ezek érését némileg befolyásolhatjuk, ám ahogy a gyermeked jövőbeli magassága, szeme színe, haja sűrüsége, az alvási habitusa sem a mi kontrolunk alá esik.

Ez azt jelenti, hogy természetes, elvárható, sőt, hasznos a fejlődése szempontjából, ha többször ébred éjszaka. Az segítség nélkül való elalvás, és az éjszaka átalvása egy olyan elsajátítandó képesség, mint beszédfejlődés, járás, biciklizés – minden gyermek eljut oda, de mindegyik az ő saját tempójában és idejében.

Elizabeth Pantley a kutatások, és tapasztalatok alapján a baba veleszületett szükségeleinek megértését, megismerését és segítését látja a legjobb lehetőségnek a kipihent család érdekében. Ha felismerjük a baba korai fáradtság jeleit, és a megfelelő pillanatban segítjük őt elaludni, akkor maximálisan profitálhatunk a vidám ébrenléti időkből, és az igény szerinti alvásból. Ha ezt elmulasztjuk, vagy félreértelmezzük a jelzéseket, akkor a baba túlfárad, nehéz őt szórakoztatni is, és elaltatni is.

 

Vannak olyan jelzések, amiket a szülők sokszor félreértenek?

Előfordul, hogy egy jelzést éppen az ellekezőképpen értelmezünk, mint amire a baba szánta. Tipikus jele a fáradtságnak, hogy a baba elfordul a játékról vagy embertől, elveszíti az érdeklődését. Sokszor úgy értelmezzük ezt, hogy “unatkozom”, “szórakoztass hangosabban, lelkesebben”, holott éppen az ellenkezőjét üzeni “fáradt vagyok, aludni szeretnék, kérlek segíts elaludni”.

 

Mit tehet egy anyuka, hogy több alváshoz jusson?

 

A szerző szerint az első lépés, hogy tudja, mi a normális, és ne legyenek irreális elvárásai. Az első hónapok arról szólnak, hogy megismerük a kisbabát, és a mi helyünket a közös életünkben. Függetlenül attól, hogy az első babával ismerkedünk, vagy a hatodikkal, ezek a hónapok a megismerés alázatáról, idejéről és nyugalmáról kell szóljanak, amit minden család megérdemel. Érdemes tartózkodni a túl sok látogatótól ilyenkor, és minden zavaró tényezőt fontos kizárni, amely eltereli az anya figyelmét a kisbabája ösztönös megismeréséről. Lazítani kell a feladatokon, csökkenteni a kötelezettségeket, hárítani a feszültésgeket. Pusztán ettől jobban fog aludni az anyuka és a babája.

Természetes és jótékony az álomba szoptatás, az együtt pihenés a babával, a hordozás, a “rózsaszín zajok” használata. Ezek gyengéd fehérzajok, amelyek jótékonyan hatnak a babára, mint a szívverés,  vízcsobogás, levelek suhogása, hullámzás stb.

A kisbaba jelzéseinek értelmezése nem megy egyik napról a másikra. Minden baba más, a tied nem olyan, mint a szomszédé, de idővel te leszel a legjobb szakértője a saját babádnak.

pantley_roadmap-EDITED

A teljes cikk a https://kellymom.com/parenting/nighttime/newborn-sleep-a-discussion-with-elizabeth-pantley/ oldalon olvasható. Elizabeth Pantley Békés álom – könnyek nélkül című könyve Magyar nyelven is kapható a könyvesboltokban.